Könyvelés 2013 - Számvitel 2013 - Adó 2013

Bérkalkulátor 2013, családi adókedvezmény 2013

Tipp - ADÓBEVALLÁS 2013

GYES kalkulátor 2012: GYES és GYED összege és igénylés 2012

GYES kalkulátor 2012: GYES és GYED összege és igénylés 2012. január 1-től. Újra változtak a GYES és a GYED szabályai 2012-től, melyekről készítettünk egy hasznos összefoglalót. TGYÁS, GYES, GYED támogatások összege és igénylés feltételei 2012-ben.

TGYÁS 2012

A 2010. május elsejét követően született gyermekekre tekintettel igényelt ellátás esetében a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt (a doksi végén röviden összefoglalva, hogy mi minősül biztosítási jogviszonynak), és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. Annak jár továbbá, aki a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül, vagy a biztosítás megszűnését követően táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát klasszikusan a Munka Törvénykönyve szabályozza, de más biztosítási jogviszonyban állókra, így például egyéni és társas vállalkozókra, megbízási szerződéssel dolgozókra, álláskeresési támogatásban részesülőkre is ugyanúgy kell alkalmazni.

Összege változatlanul a táppénzszámítás módszertanának alapján számított átlagkereset 70%-a, felső korlátja nincs, viszont érvényesek rá a megváltozott adó-és TB szabályok, tehát a megnövelt járulékfizetés (10%) ezt a jövedelmet is érinti, viszont alacsony összeg esetén sem jár adójóváírás többé. És mivel ez nem klasszikus bér, gondolom, senki nem fogja semmilyen megfontolás alapján kompenzálni a veszteséget. A magasabb összegű (mostantól már csak a jövedelem 2.424.000 Ft feletti részét kell szuperbruttósítani) feletti TGYÁS esetében marad a szuperbruttó alapján történő SZJA adóztatás, az adójóváírás e sávban már csak egy darabig járna (de nem jár), akiknek eddig sem járt volna az adójóváírás, azok „csak” a megemelt járulék miatti fizetnivaló összegét bukják.

GYED 2012

A GYED jogosultsági alapja nem változott, a megelőző biztosítási jogviszony hosszától függ a hossza, összege pedig az átlagkeresettől, de a TGYÁS-sal ellentétben az összege maximálva van. A gyed igényléséhez 365 napos munkaviszonnyal kell a szülés előtti időben rendelkezni. A GYED a szülés idejét megelőző, biztosított viszony idejéig, vagy maximum két évig kapható. Gyakorlatban tehát minimum egy, maximum két évig jár a GYED, mivel minimum 365 nap biztosítás kell a jogosultsághoz.

A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve ha azt nem vették igénybe, akkor az annak megfelelő időtartam (szüléstől 168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.

Összege a naptári napi átlagkereset hetven százaléka, de maximum bruttó 130.200 Ft (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a). A minimálbér-emelés miatt a bruttó összeg több, mint 2011-ben, ami azoknak kedvez, akik a minimálbér kétszeresénél magasabb átlagkeresettel rendelkeztek, tehát a maximális összegű GYED-re jogosultak. Adózási szempontból a 2012-ben bevezetett rendszer hátránya ugyanaz, mint a TGYÁS-nál, csak itt mindenkit érint, aki egész évben csak GYED-et kap, vagy GYED-del és későbbi fizetéssel együtt is a korábbi szabályok szerint adójóváírásra volt jogosult. Ezt ugyanis eltörölték, GYED-en lévőket sem fognak kompenzálni az eddig ismert jogszabályok alapján, a GYED-ből tehát 2012-ben magasabb összegű járulékot és magasabb összegű SZJA-t fognak vonni, tehát kevesebb marad belőle, amit a többségnek nem fog a valamivel magasabb plafon ellentételezni.

Kapcsolódó tartalom: GYED kompenzáció 2012

GYES, családi pótlék 2012

Egyik ellátás összege egy forintot nem fog emelkedni, tehát a GYES továbbra is bruttó 28.500 Ft. Továbbra is SZJA-mentes, viszont a megemelt járulékot ebből is fogják vonni, a nettó összeg tehát 25.650 Ft lesz. A számítások szerint az ellátás 2008 óta kb. 22%-ot veszített az értékéből, ahogyan a családi pótlék is, amelynek összegét szintén évek óta nem emelték. Egyelőre alanyi jogon jár mindkettő, ha az IMF-előírások ezt meg nem változtatják, mivel egyes elemzők szerint az elvárások közt a szociális ellátások szűkítése szerepelhet majd.

A családi pótlék összege havonta 2012-ben

Egy gyermekes család esetén:

12.200.- Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén:

13.700.- Ft

Két gyermekes család esetén (gyermekenként):

13.300.- Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként):

14.800.- Ft

Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként):

16.000.- Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)

17.000.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén:

23.300.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén:

25.900.- Ft

Munka gyes után

„Év végén a jogszabály-módosítások módosításait elnézve azt mondtam az anyukámnak, hogy inkább mentem volna virágkötőnek, pedig igazán szeretem a szakmámat”- vallotta be nevetve Zsákai Judit könyvelő, aki a számunkra követhetetlenül burjánzó adószabályokat igyekezett tisztába tenni, legalábbis a „célcsoportra” vonatkozó esetekben. Ahogy korábban mi is említettük, bér (vagy épp a TGYÁS-GYED) esetében megszűnik az adójóváírás, ami sajnos legtöbbünknek nem előnyös változás. A munkavállalóknak most nem emiatt, hanem a „szuperbruttó” sávhatár miatt kell nyilatkozniuk, hogy előreláthatóan 2 424 000 Ft alatt marad-e éves jövedelmük (ekkor valóban a bruttó bér 16%-a az adó, mínusz esetleges gyerekkedvezmény), vagy ennél magasabb kereset esetén a 2011-es szuperbruttó összeg után számítják a 16%-ot, ami így valójában 20,32% lesz. Fontos, hogy a nyilatkozatot év közben lehet módosítani, ha előre nem látott okok miatt az addigi számítás nem megfelelő, viszont ennek elmaradása esetén különadó, büntetés is fenyegetheti a nem jól nyilatkozót.

A béremelés „ajánlott” a cégeknek, ám nem kötelező, kivéve, ha a cég állami pályázaton kíván a későbbiekben részt venni. Nem úgy a minimálbér-emelés, ami viszont mindenhol kötelező: a korábban 78 ezres „alap” minimálbér 93 ezerre, a szakképzetteknek járó 94 ezres minimálbér pedig bruttó 108 ezerre emelkedett, ami körülbelül arra lesz elég, hogy a béreket az adójóváírás kivezetésével névlegesen szinten tartsa. Az árak és az ÁFA növekedése miatt így is kevesebbnek fogják az érintettek érezni. A családi adókedvezmény már a várandósokat is megilleti a terhesség 91. napjától, orvosi igazolás alapján.

Ha nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő (családi gazdálkodó) részére történik kifizetés, akkor abban az esetben is meg kell állapítani az adóelőleget, ha a magánszemély számlát bocsátott ki (megkülönböztetendő az „adószámos magánszemély” és az „egyéni vállalkozó”, bár mindkettő számlát ad, de a számlán más adattartalom lesz). A magánszemély nyilatkozhat, hogy a bevétellel szemben milyen mértékű költséget fog elszámolni, de nyilatkozni maximum a bevétel 50 %-át meg nem haladó mértékről lehet. Önálló tevékenység esetében nyilatkozat hiányában a bevétel 90 %-a a jövedelem (10 %-os költséghányad). Az egyéni vállalkozó bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, adószámos magánszemélynek nincs ilyenje.

Sokan aggódtak amiatt, hogy változtak az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok, ami főleg azokat érinti, akik pl. aukciós oldalakon adnak el használt holmikat. Végül nem az eredetileg tervezett szabályozás lépett életbe, ami értékhatár nélkül minősített volna „gazdasági tevékenységnek” mindent, ami „üzletszerű, tartós, rendszeres és jövedelemszerzés céljából történik”, bár végül nem született arra útmutatás, hogy mi nevezhető rendszeresnek – egy évben háromszor, ötször, vagy folyamatosan? Végül a szabály némi korláttal lépett életbe, nyilván megfontolva azt is, hogy például évi harmincezer forintnyi bevételnél az ellenőrzés-bírságkiszabás technikai költsége messze meghaladná az elérhető adóbevétel összegét.

Tehát: nem kell bevallani az ingó értékesítéséből származó bevételt (nem kell tehát az értékesítés jövedelmét meghatározni), ha annak éves összege nem haladja meg a 600 eFt-ot, vagy ha az összes jövedelem nem haladja meg a 200 eFt-ot. Ha a szerzési érték nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25 %-a, és ez után kell adózni.

Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Ha egy kismama a gyermekei kinőtt ruháit az interneten keresztül rendszeresen értékesíti, akkor az értékesítés célja elsődlegesen nem a bevételszerzés, hanem a hely hiánya. Ugyanakkor a ruhákért ellenértéket kap, vagyis megvalósul a gazdasági tevékenység az értelmezés szerint. Amennyiben az értékesítésből befolyt bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és a bevételét bevallania sem kell. Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor a jövedelmet az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell kiszámolnia, és az így kapott összeg önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

A számlákat pedig érdemes megőrizni, ami bizonyítja, hogy a használt holmit az eredeti ár töredékéért sikerült csak értékesíteni, hiszen ilyenkor látható, hogy jövedelem (bevétel mínusz beszerzéshez kapcsolódó költség) nem keletkezett. Az ÁFA kötelezettség azonban csak évi ötmilliós forgalom felett lép csak be.

A GYES, a GYET vagy a családi pótlék továbbra sem adózik, és hozzá sem kell csapni a többi jövedelemhez, mint adóterhet nem viselő járandóságot.

A TB-járulékfizetés szempontjából rosszabb feltételekkel lehet ezentúl másodállást vállalni, és egyéni vállalkozást, vagy evás céget is magasabb terhek mellett lehet idén működtetni. A másodállás után is meg kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást (eddig ha valakit legalább 36 órában foglalkoztattak, akkor további munkaviszony esetében már nem kellett még egyszer megfizetni), magasabb lett a nyugdíjjárulék éves maximuma, és jelentősen megemelték azt az összeget, amit akkor kell befizetni, ha nincsen munkáltató, sem vállalkozás, sem munkanélküli-segély, sem GYES, de az egészségügyi szolgáltatásokra (természetben) az illető jogosultságot kíván szerezni. Tavaly ez az összeg 5100 Ft volt, 2012-ben viszont már 6390 Ft. Az egyéni vállalkozó pedig – ha nem bír felmutatni egy legalább 36 órás munkaviszonyt is – legalább a minimálbér másfélszeres után lesz köteles egészségbiztosítást fizetni. Ha pedig társas vállalkozás ügyvezetője valaki, akkor mindenképp kell legalább a minimálbér után járulékot fizetnie személyes közreműködés címén, ha nincs másik jogviszonya emellett.